Nyári sztori, de voltál már dokinál hasmenéssel?
Megkíséreltem. Odaértem. Kismillióan előttem. Naná. Háziorvosnál mindig így van. Nézzünk körbe, hol a WC, ha futni kell. Be van zárva. Nővértől kell elkérni a kulcsot. Mi van?
És megjelent Ő. Bakker, "L", akivel két éve a szoliban szemeztünk, néha beszéltünk is, de aztán nem történt semmi, abbahagytam a szolizást. :) Jóképű srác, szép barna szemekkel. Azt se tudtam, hova nézzek, nem épp megfelelő hely egy ismeretség felelevenítésére. Mi lenne az első téma? Hogy fosok? Na neeee.. :)
Aztán jött a fekete leves. Egy idő után úgy éreztem, hogy menni kell. Elkértem a kulcsot.
Kulccsal a kezemben kinyitom a klotyót. Mint egy hangversenyterem kicsempézve, hogy a mozgáskorlátozottak is elférjenek benne. Okés, eddig ez tök szép, hogy rájuk is gondolnak, de egyem azt a "hangtechnikus zuzáját"... Hát apám. Kintről hallottam a susogásokat, gondolom kint is hallottak mindent, én bent olyan akusztikát érzékeltem, amit a Zeneakadémia megirigyelhetne...
Na ez után köszönj rá egy régen látott, jóképű pasira... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése