2013. augusztus 22., csütörtök

Boszorkányok egymás között teliholdkor

szerelemhez három piros gyertya kell
egészséghez négy zöld
négy fehér lelki megtisztulás
...
szegénységhez felgyújtod a házat  :)

2013. augusztus 21., szerda

Ellenszer magányra :D

Nem tudtam megállni, hogy eme bölcseletet ne jegyezzem fel. :D
 "Ha egyedül érzed magad késő este, facebookos sületlenségek olvasgatása helyett inkább dobj be egy sört és nézzél meg egy horrorfilmet. Utána már garantáltan nem fogod magad egyedül érezni." by R. Ábrahám

2013. augusztus 15., csütörtök

Hullódenevér

Először azt hittem, hogy egy halvány hullócsillag, aztán kiderült, hogy egy jól megvilágított denevér...

2013. augusztus 14., szerda

"Night fittness"

Megint állatot hajkurásztam egyik este. Szöcske. Gondolj bele!
Villany le... Egyszer csak ciripelés... Villany fel... Elkussol... Létra be, fel a szekrényre, "hol vagy te kis nyamvadt"? Nyamvadt kussol... Villany le... Ciripelés... Létrára vissza, elkussol a legkisebb zajra.... Fél óra után létra ki, ágyba be, ciripelés kezdődik... Végre megjelent a csilláron. Na, villany fel... Erre bebújt a szélcsengő csengői közé. Na, akkor mire onnan lebányásztam, közben repkedett össze-vissza, arcomba vagy háromszor... Pohár alá be, pohár letakar, teraszra ki, pohárból kiráz... Ott maradsz míg én bejövök!!!!

És másnap este kezdődött elölről... 

Bal egyenes

- Love is in the air... Úgy látom lesz egy utam hozzád, össze kell hozzalak ezzel a pasival. Először is beszélek az állítólagos barátnőjével, meggyőzöm milyen rossz neki ez a kapcsolat, majd a szakítás után a pasival kell beszéljek, hogy te milyen jó leszel neki.
- Szerintem külföldi a nője.
- Nem baj, a bal egyenest ő is megérti... :D

 Olyan barátnőim vannak, de olyanok... :D

2013. június 29., szombat

Há má' megint...

Kezemben egy dinnyével, banánnal, állok a kedvenc ződségesem előtt, nyújtom neki a cuccokat, hogy mérlegelje, mondom melyiket előbb? Erre ő:
- Mindet, a kezét is...
Khmmm :D

2013. május 7., kedd

Példakép lettem

Jó régen írtam ide, de ezt muszáj. :)
Egyik nap, edzés után, odajött hozzám egy hölgy, és megkérdezte, hogy bírok ennyit futni. (Nem ő az első.) Elkezdtünk beszélgetni a futásról és mondta, hogy ő két percet sem bír, és mindig úgy csodál, mikor futni lát, hogy milyen sokat bírok. Ő erre soha nem lesz képes. Én sem gondoltam volna ezelőtt, hogy napi 8 kilómétereket futok majd. Valahol el kell kezdeni, aztán az ember egy idő után magával kezd el versenyezni: na még egy kicsit, na még egy kicsit, na csak addig, de ha már az megvan, akkor az a pár száz méter már igazán nem sok, aztán hipp hopp, csak gyűlnek a kilóméterek. :)
A dícséret is jólesik, mikor odajönnek gratulálni, vagy amikor a stadion portása megtapsol, miután egy órát futsz az esőben körbe-körbe. :) Mert van olyan ország, ahol az is nyitva van a sportolók előtt...