"Az sem gagyi, ahogy Kubica vezet."
"Itt jön ez a nagy csúnya piros probléma." (Csak hallottam, talán Massa?)
2006. szeptember 12., kedd
2006. augusztus 28., hétfő
Etimológia
Néha megkérdezik tőlem (olasz tanulásom miatt), hogy mit is jelent a BB házban elhíresült káromkodás, a vafanculo.
Hát kérem. Jelentése: b.szd meg! Etimológiai kialakulása a va' e fa' in culo, azaz szó szerint, "menj és csináld a seggbe" kifejezésből ered.
Örülök, hogy segíthettem :))
Hát kérem. Jelentése: b.szd meg! Etimológiai kialakulása a va' e fa' in culo, azaz szó szerint, "menj és csináld a seggbe" kifejezésből ered.
Örülök, hogy segíthettem :))
2006. augusztus 23., szerda
a legnagyobb
Tegnap este a testrészeket tanultam olaszul. Most már akár azt is tudom mondani, hogy az ő heréi a legnagyobbak a világon :))
2006. augusztus 10., csütörtök
ez ÉN vagyok !!!
"Külsőre annyit tudok mondani, hogy kívánatos vagy, a szemeidben ott van a vadság, a bujaság, ugyanakkor a gyengédség is :) A belsőd meg olyan tök jó :) Bármikor el lehet veled dumálni, nyitott vagy minden témára, laza, de ha kell komoly is. Az intelligenciád is szemet szúrt, értelmes csajszi vagy és érzékeny."
2006. augusztus 2., szerda
2006. július 25., kedd
Lustaság
Ilyen tempó mellett nem lesz ökör belőlem... Parlagon hever az olasz könyvem. Azt hiszem, pénteken meg leszek szidva és a tanárnő a 144-es vonalán az Örs vezérig fog kergetni. A nyelvvizsgán meg úgy fogok égni, mint a Reichstag.
2006. július 19., szerda
Túl késő...
Túl késő, hogy visszalépj, a játszma eldőlt
És régen távol jár a józanság
Túl késő, hogy visszatérj
Megszűnik minden, mi fontos volt, s helyébe lép a vágy
Vérünk vad száguldásba kezd, és minden perc mámort ígér
Elönt egy forró, édes érzés
Túl késő, hogy visszanézz, hiába minden
A kettőnk sorsa úgyis rég eldőlt,
Hogy visszafordulj túl késő.
...
Túl a végső fordulón
A szégyen elszáll
És pusztító, vad szenvedély tör ránk
Túl azon, mi rossz s mi jó
Csak az a kérdés, hogy meddig tart
Míg fellobban a láng
Hol harsan fel a hívó jel
Mikor lesz teljessé a tűz,
Mely egymás karjaiba űz majd
Túl késő, hogy visszanézz
Átkelsz a hídon,
S az lángol már, a mélység szédítő
Hogy visszafordulj
Túl késő
És régen távol jár a józanság
Túl késő, hogy visszatérj
Megszűnik minden, mi fontos volt, s helyébe lép a vágy
Vérünk vad száguldásba kezd, és minden perc mámort ígér
Elönt egy forró, édes érzés
Túl késő, hogy visszanézz, hiába minden
A kettőnk sorsa úgyis rég eldőlt,
Hogy visszafordulj túl késő.
...
Túl a végső fordulón
A szégyen elszáll
És pusztító, vad szenvedély tör ránk
Túl azon, mi rossz s mi jó
Csak az a kérdés, hogy meddig tart
Míg fellobban a láng
Hol harsan fel a hívó jel
Mikor lesz teljessé a tűz,
Mely egymás karjaiba űz majd
Túl késő, hogy visszanézz
Átkelsz a hídon,
S az lángol már, a mélység szédítő
Hogy visszafordulj
Túl késő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)